SAJTÓFIGYELŐ NYUGDÍJTÉMÁBAN

Olvastál egy témába vágó cikket és úgy gondolod, itt lenne a helye?  Kérjük, küldd el a cikk linkjét ide: KÜLDÉS

28 500 forint ma az öregségi nyugdíjminimum Magyarországon. Majdnem négyezren vannak, akiknek nagyjából ennyiből kellene túlélniük. ... Székely Antalné Erzsike még a szerencsésebbek közé tartozik. Havi 34 200 forintos nyugdíjából Újpesten él, egymaga. Megkértük, mondja el, hogyan tud ennyiből végigcsinálni egy hónapot.

... Alapítvány segítségével jutott hozzá a szociális alapú bérlési lehetőségéhez tavaly nyáron több más olyan hajléktalan emberrel együtt, akik ártéri kunyhókban, sátrakban éltek a Duna-parton. A bérleti díj 5500 forint... Miután ezt kifizeti, Erzsikének 28 700 forintja marad. A víz kéthavonként 2300 forint, a tévé havi 2600. A villanyszámla a téli hónapokban 6000 forint volt. A múlt héten kártyás villanyórát szereltek fel, 1800 forintért. Újságosnál vagy benzinkútnál lehet feltölteni a kártyát. Erzsike legutóbb 3000 forintot tett rá... Figyeli a kijelzőt, nézi, hogyan fogynak a kilowattok... Fűteni fával fűt. Télire adott az önkormányzat 35 ezer forintért tüzelőt. Erzsike szerint jó, ha két hónapra elég volt, de kapott fát mástól is, ablakostól, alapítványtól. Az újpesti önkormányzattól kapott még lakásfenntartási támogatásként havi 2500 forintot is... A 34 200 forintból félretenni is próbál, mert „bármi történhet”. Ha a hónap végére 500 vagy 1000 forint marad, „az gyarapszik”, és meggyőződéssel mondja: „aki a kicsit nem értékeli, az a nagyot nem fogja megérdemelni”. A nagyszülei példáját hozza, akik parasztok voltak, és „be tudták osztani azt, ami tellett, aratástól aratásig”.

Ma átlagosan havi húszezer forintot tesz félre egy aktív kereső. Legtöbben a gyermekek jövőjére, illetve a nyugdíjas évekre gyűjtenek. Ki-ki arra, amit éppen a legégetőbbnek érez.

... a gazdaságilag aktív, 25-55 éves korosztály tagjainak 61 százaléka tekinthető megtakarítónak... életkori tényezők erősen meghatározzák, hogy ki mire gyűjt: a nyugdíjcélú előtakarékosság csak a gyermekek felnőtté válását követően lesz vezető megtakarítási szempont... a megkérdezettek 93 százaléka nem számít arra, hogy az állami nyugdíj elegendő lesz a megélhetéshez... gondoskodó céllal tesznek félre a legtöbben: a megtakarítással rendelkezők ranglistájának első helyén a gyermekek jövőjéről való gondoskodás (40 százalék) áll, míg a második helyen a nyugdíjas évekre való takarékoskodás (34 százalék) szerepel. Csak ezután következnek a tárgyi javak megszerzésére irányuló megtakarítások, mint például az új, vagy nagyobb lakás (24 százalék), tartós fogyasztási cikk (19 százalék) vásárlására való gyűjtés, utazás, nyaralás (16 százalék) vagy akár a gépkocsi vásárlás (12 százalék)... 25-35 évesek körében a lakás megszerzése (40 százalék), a 35-45 évesek esetében a gyerek jövője (52 százalék) a vezető megtakarítási cél, ugyanakkor a nyugdíjas korra való takarékoskodás csak a 45-55 éveseknél vezető megtakarítási szempont - noha már a 25-34 éves korosztály egynegyede is felismerte annak létjogosultságát, hiszen alapvetően minél fiatalabb korban célszerű elindítani a nyugdíj célú megtakarítást... lakosság a felmérés tanúsága szerint nagyon is tisztában van azzal, hogy idős korában nem támaszkodhat kizárólag az állami nyugdíjrendszerre: 93 százalékuk érzi úgy, hogy ez a nyugdíj nem lesz elég a megélhetésre... állami nyugdíj kiegészítéseként 85 százalék tervezi, hogy tovább dolgozik majd, 55 százaléknyian saját korábbi megtakarításukra is terveznek majd támaszkodni. Míg 38 százalék a családja akkori támogatásában bízik majd, míg szintén 38 százalék azok aránya, akik elképzelhetőnek tartják, hogy majd valamilyen szociális segélyt is igénybe kell majd venniük...

A nők valamelyest aktívabban készülnek nyugdíjas éveikre: ők valamivel korábban is ébrednek a férfiaknál... Negyven felett tesszük meg az első lépéseket a nyugdíjas évek anyagi biztonsága felé...

... A fiatalabbak közül is sokan tisztában vannak az öngondoskodás fontosságával... Ugyanakkor a többség csak 40 éves kor felett teszi meg az első lépéseket: az adókedvezménnyel is motivált új nyugdíjbiztosítást választók átlagos életkora 47 év volt a múlt évben...szerződők között még mindig többen vannak ötven felett, mint 40 alatt... a nyugdíjbiztosítások logikája arra ösztönöz, hogy minél fiatalabban lépjen valaki, hiszen minél hosszabb a nyugdíjba vonulásig tartó idő – vagyis minél fiatalabb a szerződő – annál kisebb havi megtakarítással elérhető ugyanaz az összeg a nyugdíjas évek kezdetére. A hosszabb megtakarítási időszak ráadásul nagyobb állami támogatást is jelent... munkaerőpiacon a nemek közötti egyenlőtlenségek tartós fennállása pedig ahhoz vezet, hogy a nők kisebb nyugdíjakra jogosultak, miközben hosszabb életre számíthatnak...

Vizitdíj nem lesz, de aki az állami alapellátásnál többet akar, annak a magánegészségügyet kell igénybe vennie - mondta Tuzson Bence...

... A magán és állami szolgáltatási rendszert szét kell egymástól választani. Nem szabad összekeverni ezeket. Tehát az állami egészségügyi alapellátásokat mindenképpen meg kell oldani. Aki többet szeretne, az átmehet a magánegészségügybe...

EREDETI CIKK LAP ELEJÉRE

...A dél-koreai dolgozók többsége valószínűleg rettegve várja a nyugdíjaséveket. Az igencsak bizonytalan szociális háló miatt eleve nagyon sokáig kitolják a búcsút a munkahelyüktől, de így sincs semmi garancia arra, hogy nyugdíjasként nem halnak majd éhen. Még úgy is, hogy az egész életüket ledolgozták... A többségük csendben végez magával, de vannak olyanok is, akik egyfajta nyilvános tiltakozás keretei közt vetnek véget az életüknek. Így tett az a 78 éves nő is, aki a helyi városháza előtt mérgezte meg magát, miután a hatóságok leállították a nyugdíjának a folyósítását arra hivatkozva, hogy már nem kötelességük támogatni őt - hiszen a veje talált munkát... Dél-Korea irigylésre méltó gazdasági fejlődését a társadalom szociális érzékenységének a tompulása kísérte az elmúlt évtizedekben... a dél-koreai szociális hálót lényegében a család biztosította... a szülők - sokszor erőn felül is - mindent megtettek, hogy biztosítsák a gyerekeik jólétét, cserébe viszont számíthattak arra, hogy időskorukban a gyerekeik gondoskodni fognak róluk... a dél-koreaiak a gyerekeikre alapozzák a jövőjüket, ők jelentik számukra az egészségbiztosítást, a nyugdíjat és a kényelmes öregkort... Csakhogy a gazdasági pörgés beszippantotta a fiatalokat, akiket sokkal jobban foglalkoztat az, hogy a munkahelyükön helytálljanak, mint hogy a szüleikről gondoskodjanak... Vidékről tömegesen költöztek be a városokba, hátrahagyva az idős generációt...Dél-Korea lakossága öregszik a fejlett országok közül a leggyorsabb tempóban... A drámai változás egyik magyarázata, hogy amíg az ötvenes években a nők öt-hat gyereket szültek, addig mára átlagosan csak 1,2 gyerek születik egy családban... A kemény munkában megöregedő dél-koreaiak eddig úgy gondolták, a gyerekeikért meghozott áldozat jelenti a fedezetet... A gyerekek boldogulásáért mindent megtettek, ha kellett, a megtakarításaikat is felélték, csak hogy taníttassák őket, vagy lakást vegyenek nekik... Egy nemrég készült felmérés szerint az 1955 és 1974 között született dél-koreaiak csaknem negyven százaléka nem készült fel a nyugdíjaséveire. Ez a mostani életminőségükön is meglátszik... A társadalmi védőháló felbomlása felkészületlenül érte a kormányt... a törvény értelmében ugyanis nem jár a nyugellátás azoknak, akik esetében a hatóságok úgy ítélik meg, hogy a gyerekeik képesek gondoskodni róluk... Sokan azért lesznek öngyilkosok, mert úgy érzik, a gyerekeik elárulták őket, mások azért, mert nem akarják, hogy az ő ellátásuk miatt romoljanak a gyerekeik esélyei az előrejutásra. És vannak olyanok is, akik csak azért vannak még életben, mert nem tudnák kifizetni a temetésüket....

Szerkesztői megjegyzés:

Megjelent a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet legújabb nyugdíjrendszerről szóló tanulmánya... a legfontosabb trendeket, eseményeket, statisztikákat foglalja csokorba...három fő megoldási javaslatot fogalmazott meg a politikusok számára, egyrészt elkerülhetetlen a munkában töltött idő meghosszabbítása, másrészt felül kell vizsgálni az állami nyugdíj célzottságát, míg a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nyugdíjcélú magán-megtakarításokra.

...a társadalom fokozatosan öregszik...a nyugdíjrendszer esetében alapvetően hosszú távon is kihívásokkal kell szembenézni...a nyugdíjak nem lesznek elegendőek a nyugdíjas kori szegénység elkerülésére...hosszabb távon fenntarthatatlanná válik a rendszer...a nyugdíjrendszer nem tud tovább működni...sajnálatos módon viszont a következő évtizedekben a várható élettartam gyorsabban fog nőni...a korhatár ugyanis automatikusan emelkedik, ahogy nő az emberek várható élettartama...a korai nyugdíjazási formák leépítésére illetve szigorítására került sor....a leendő nyugdíjasoknak már az aktív korukban meg kell takarítaniuk, kifejezetten a nyugdíjas korra...a jövőben is domináns szerep fog hárulni az államra a nyugdíjrendszerben, azonban a részaránya fokozatosan csökkenni fog, a "hiányt" pedig a munkában töltött idő  meghosszabbításával és magán megtakarításokkal lehet majd fedezni...

EREDETI CIKK LAP ELEJÉRE

Súlyos gondok várnak az idősekre a következő évtizedekben Magyarországon. Bár a nyugdíjrendszer pénzügyileg stabil, a nyugdíjak elértéktelenedése és az időskori elszegényedés tömegessé válása fenyeget. A hvg.hu magyar és német szakértőket hallgatott meg, mit lehet tenni...

... tömegesen jelenhet meg az időskori elszegényedés Magyarországon... egyre több helyen lyuggatták ki a különböző kormányok a szociális hálót, vették le úgymond a terheket a munkaadókról, és bízták egyéni belátásra a hosszabb távú öngondoskodást... kevés a járulékfizető, ezért magasak az állami elvonások... ha alacsony marad a gyermekszám, és nem nő meg a bevándorlás –, akkor Magyarországon a lakosság 2100-ra 7,2 millióra csökkenhet, és már 2050-ben is csak kilencmilliónyian leszünk... a munkaképes korúak drasztikusan fogynak: a 20-59 évesek száma 2050-ig 1,6 millió fővel csökken... népesség elöregedése annak a pozitív folyamatnak köszönhető, hogy nő a várható élettartam, és nemcsak a születéskor, hanem a már dolgozó, felnőtt lakosság életesélyei is javulnak, bármennyire is hihetetlen ez a mai Magyarországon...
A Nyika öt verziója: az egyik bevezetné  a társadalombiztosításban a pontrendszeres szisztémát. Ez nagyjából a német rendszerhez hasonlítana... Egy másik megközelítés egy mindenkinek járulékfizetéstől függetlenül járó alapnyugdíjat is bevonna a rendszerbe, ez lenne az úgynevezett nulladik pillér, a jelenlegi állami rendszer (első pillér) és a magánnyugdíjpénztárak (második pillér) mellett... A névleges egyéni számlás rendszer, az úgynevezett NDC is terítékre került... csak annyi nyugdíjat enged tartósan kifizetni, amire megvan a fedezet... sokat emlegetett svéd modellt követné... A negyedik verzió szerint megszűnne az állami felosztó-kiróvó társadalombiztosítás, és csak a második pillér maradna fenn tartósan, ez a tőkésített magánnyugdíjpénztárak modellje... egy ötödik modellben azt vizsgálták a Nyika szakértői, hogy mi lenne, ha mind a két jelenlegi pillér, tehát az állami társadalombiztosítás és a magánnyugdíjpénztárak is megszűnnének, és az állam csak a "nulladik pillért", azaz az alapnyugdíjat adná...

EREDETI CIKK LAP ELEJÉRE

A világ egyik legjobb nyugdíjrendszerének tartott holland rendszer sem tökéletes, a válság pedig a gazdasági szereplőket is finomhangolásra sarkallta. A megegyezés a hírek szerint megszületett, a javaslatukkal viszont meg kell várni az új kormányt, a régi ugyanis az afganisztáni szerepvállalásba belebukott. A számos változtatás közül a legérdekesebb, hogy a jövőben a nyugdíjkorhatárt Hollandiában a várható élettartamhoz köthetik.

... a társadalmi konzultáció eredményeként mind a nyugdíjrendszer első, mind a nyugdíjrendszer második pillérében a nyugdíjkorhatár a várható élettartamhoz lesz kötve... A munkaadók és munkavállalók érdekvédelmi szervezetei azt a javaslatot fogadták el, hogy 2020-ig emeljék a nyugdíjkorhatárt 66 évre, majd öt évenként kerüljön sor mindig újabb emelésre... ott a társadalmi berendezkedés konszenzuskereső, a történelmi hagyományok miatt ott a felek mindig a kompromisszumra törekednek... el lehet majd menni 65 éves korban is nyugdíjba, azonban a kötelező korhatárhoz képest évente 6.5 százalékos csökkentés jár... Az állami pillérből kapott nyugdíj korábban bérindexált volt, a jövőben ez árindexáltra változhat... a rendszer finomhangolására szükség van, hiszen a világ egyik "legjobb" nyugdíjrendszerének tartott holland rendszer sem tökéletes...

Ma Magyarországon több mint 4 millió embernek fogalma sincs arról, hogy mennyi a nyugdíjkorhatár, és az aktív népesség 2/3-a szembesülhet problémákkal a nyugdíjba vonuláskor, mivel még azt a taktikát követik, hogy majd az állam kisegít, és nem gondoskodnak előre a saját öregkorukról. Ezzel a gondolatmenettel viszont komoly anyagi problémákba sodorhatják magukat...

... ezer fős minta alapján készült 2007 őszén... a felmérés adatai meglepő képet festettek a magyar lakosságról, ugyanis nagyon nagy arányban felékszületlenek és tájékozatlanok a nyugdíjjal kapcsolatban... közel 6.8 millió embernek a fele egyáltalán nem, vagy alig készül a nyugdíjas évekre... ennek részben az az oka, hogy sokan még mondig azt gondolják, hogy majd az állam eltartja őket, és segíti ha arra szükségük lesz... a megkérdezettek 2/3-a még azzal sincs tisztában, hogy mennyi ma Magyarországon a nyugdíjkorhatár... 17% fizet be valamilyen önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárba, ugyanennyi százalék nyilatkozta, hogy valamilyen más nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezik... szakértők szerint a legnagyobb probléma, hogy azok, akik feketén dolgoznak, rendelkeznek a legritkábban nyugdíjcélú megtakarítással... szükség van az öngondoskodás fejlesztésére, ugyanis a jelenlegi rendszer hosszú távon nem fenntartható... a jelenlegi adatok szerint az aktív korúak 2/3-a van veszélyeztetett helyzetben (Tóth István János, a GVI ügyvezetője)...

Az emberek nagy része már 58-59 évesen nyugdíjba megy, ami tarthatatlan

Egyes becslések szerint 2030 körül akár a félmilliót is elérheti azoknak a száma, akik kiszorulnak az időskori ellátások köréből - áll abban a jelentésben, amely a napokban került az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) elé. Ez azt jelenti, hogy néhány évtizeden belül tömegessé válik Magyarországon az időskori szegénység, mivel több százezer ember nem lesz képes megszervezni az időskori járandóság folyósításához szükséges minimális szolgálati időt.  Míg a nyugdíjrendszer jelenleg lefedi az idősebb korosztályokat, 1990 óta jelentős csoportok kerültek tartósan munkanélküli, inaktív státusba, és ez a rövid tb-jogviszonyban is érezteti hatását. További dilemma, hogy a járulékfizetők harmada csak a minimálbér után téríti meg a biztosítási díjakat, ebből pedig az következik, hogy a társadalom harmada a jövőben minimális, vagy a minimumot csak alig meghaladó nyugdíjakat kap. Fontos cél a korhatár alatti nyugdíjazás visszaszorítása, a  járulékfizetés alóli kibúvás megakadályozása, valamint - többek között az öngondoskodás  elősegítésére - a nyugdíjakkal kapcsolatos tájékoztatottság erősítése. Amíg a hosszabb távú változásokról nem születik döntés, a kormány élhet a korhatáremeléssel, mivel az emberek zöme most is 58-59 évesen megy nyugdíjba, így szigorítások várhatók.                                                       (Világgazdaság)

A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos kiadások növekedését az időskori függőségi ráta, a foglalkoztatás, a nyugdíjasok aránya és az ellátások színvonalának alakulása befolyásolja.

E négy tényező körüljárása után a készítők arra jutottak, hogy a jelenlegi feltételek mellett hosszú távon nem finanszírozható a magyar nyugdíjrendszer. Az első három tényező ugyanis csak lassan, komoly erőfeszítések árán alakítható. Az idősek aránya 2050-re annyira megemelkedik, hogy a jelenlegi négy helyett már két dolgozóra jut egy időskorú, és kevesebb járulékot fizető tart el több járandóságot igénybe vevőt... Hozzátehetjük: a foglalkoztatás alakulása szintén nem túl ígéretes az utóbbi évek tükrében. Marad tehát az ellátások színvonalának módosítása... A nyugdíjak értéke tehát kormányzati szigorítások nélkül is csökkenni fog, miközben a kiadások még így is túl magasra szöknek... És akkor az ellátás nélkül maradó százezrekkel még nem számoltunk...

Az amerikaiak egyre inkább alakítják át a terveiket a nyugdíjjal kapcsolatban, több millióan dolgoznak már most is a nyugdíjkorhatár felett, és várhatóan fognak is a 60-as éveik végéig, vagy még tovább is. De vajon ez csak egy lehetőség, vagy lassan kötelezővé válik, ha az ember szeretné megtartani a jelenlegi életszínvonalát...

Miközben jelenleg még az átlagos nyugdíjba vonulási életkor 63 év, ez hamarosan megváltozni látszik, ahogy a "baby boomer"-ek közelednek a nyugdíjkorhatárhoz. Egyszerre sokan fogják elérni a nyugdíjkorhatárt, számottevő félretett pénz nélkül. A nyugdíjkorhatár felé közeledve egyre többen aggódnak amiatt, hogy meg fogják-e tudni tartani a munka melletti életszínvonalukat, így sokszor nem mennek nyugdíjba a korhatár betöltésekor, hanem tovább maradnak a munkahelyükön, vagy részmunkaidős álást keresnek, hogy legalább egy kis kiegsézítéshez jussanak. Ezzel viszont félő, hogy a munkanélküliségi problémákat erősítik, mivel az adott pozíciókat tovább tartják meg, a fiatalok elől elzárva a lehetőségeket. Sokan viszont amiatt is aggódnak, hogy mi lesz, ha már nem fognak tudni munkát vállalni. Az egészség megromlásával egyre nehezebb önerőből és kisnyugdíjból megélni, legyen bármely országról szó. Így ha az állam, vagy a család nem segít, az komoly életszínvonalbeli romlást eredményezhet...

Az ausztrál nyugdíjasok egy csoportja felhívta a kormány figyelmét arra, hogy meg kellene emelni a hivatalos nyugdíjkorhatárt 75 évre, és a kötelezően fizetendő járulékot 9 százalékról 15 százalékra, mivel az öregedő népesség egyre nagyobb finanszírozási problémákat okoz, komolyabb hatásokkal fenyegetve a gazdaságot, mint a klímaváltozás.

A National Seniors szövetség egy viszonylag radikális javaslatcsomaggal állt elő... 2020-ra 75 évre kellene emelni, hogy valamelyest enyhítsenek a jelenlegi finanszírozási problémák okozta nyomáson... a gazdasági problémák ugyanis nem olyan lassan fognak előjönni, mint a klímaváltozás... így ugyanis még elkerülhető, hogy az ország csődbe menjen... 2030-ra Ausztrália lakosságának fele 50 év feletti lesz. Az alacsony nyugdíjkorhatárral ráadásul az idősek tehetségét pazarolják el. 

A nyugdíjkorhatár emelése helyett a tényleges nyugdíjba vonulás időpontját kellene följebb tornászni, s ragaszkodni kell a svájci indexáláshoz akkor is, ha a nyugdíjaknak csak a 80 százalékát lehetséges a járulékokból finanszírozni - beszélt a kormányzat szándékairól Korózs Lajos államtitkár.

...következő öt-hat évben a legfontosabb a tényleges nyugdíjba vonulási korcentrum emelése lesz... nyugdíjkorhatár jelenleg egységesen 62 év, a nyugdíjba vonulás átlagos életkora, az úgynevezett nyugdíjazási korcentrum viszont csak 58,6 év, s ez utóbbit kellene "felfelé tornászni és közelíteni a 62 évhez"... "a mindenkori járulék-befizetések már nem fedezik a mindenkori nyugdíj-kifizetéseket"; most az összes járulékbevétel 80,5 százalékát teszi ki a nyugdíj-kifizetéseknek, ezért 19,5 százalékot adóbevételekből kell finanszírozni... Korózs Lajos elmondta: Magyarországon jelenleg 2 millió 962 ezer nyugdíjas van, de közel 3,2 millió nyugdíjat kell kifizetni, ugyanis több százezren annak olyanok, akik több jogcímen is kapnak nyugellátást. Például saját jogon is, meg özvegyi jogcímen is... "az Orbán Viktor-féle verzió figyelmen kívül hagyja a gazdaság bővülését, a bérek növekedését, s csak azt veszi figyelembe, hogy éppen mennyi az éves infláció" - mutatott rá Korózs Lajos...

Nem csak Magyarországon, hanem külföldön is egyre többet foglalkoznak a nyugdíjak kérdésével a szakemberek. Az egyre öregedő népesség alapvető problémát jelent, amit kiválthat az öngondoskodás fokozása, de úgy tűnik itthon ez sokakat nem érdekel. Vagy amiatt nem foglalkoznak vele, mert túl fiatalok, vagy amiatt, mert "majd az állam...". Csak arra kell figyelni, hogy a jelenleg még aktív dolgozó a nyugdíjkorhatár elérésekor nehogy olyan anyagi helyzetben találja magát, amire korábban nem számított...

...általánosságban elmondható, hogy a tudatlanságnak köszönhetően nem készülnek az emberek a jövőjükre... a fiatalok esetében viszont az is közrejátszik, hogy a tapasztalatok szerint egyre kevésbé akarnak felnőni. Folyamatosan tolódik ki az egyetem, vagy főiskola elvégzésének ideje, a fiatalok egyre később költöznek el otthonról, évről évre emelkedik az életkor, amikor dolgozni kezdenek... így nem csoda, ha a nyugdíj-előtakarékosság eszükbe sem jut, mivel sokszor 30 évesen örülnek, hogy munkát kapnak kezdőként... az időseknél is sokan vannak, akik nem tesznek semmit... az 50-59 éves korosztály 17,9 %-a arra számít, hogy az állam majd megfelelő életkörülményeket biztosít... a nyugdíj mellett dolgozni szándékozók szám aviszont korosztályonként emelkedik... az érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők 40 %-a, a szakmunkások ezzel szemben csak 26,8 %-ban érzik szükségét a későbbi kiegészítésnek... sokan vannak, akik költségcsökkentésre készülnek, vagy azt tervezik, hogy dolgozni fognak a nyugdíj mellett... AZ IDŐSKORI JÓLÉT ALAPJA A TAKARÉKOSKODÁS... a jövedelemszint emelkedésével azok aránya is csökken, akik szerint az a lényeg, hogy valaki jól éljen az adott pillanatban... 20 % körül mozog azon háztartások aránya, akik meg tudnak takarítani... a legnagyobb arányban a közszférában dolgozók tagok valamilyen önkéntes pénztárban...

Az év elejétől átlagosan 3600 forinttal nőnek a nyugdíjak. Tavaly fennállása óta először volt nyereséges a nyugdíjbiztosító a megnövekedett befizetések miatt, így a központi költségvetésből nem kellett átutalni a törvény által megszabott teljes összeget nyugdíjbiztosító támogatására.

.Január elsejétől öt százalékkal emelkedtek az öregségi nyugdíjak és a nyugdíjszerű szociális ellátások. Aki saját jogú és özvegyi nyugdíjat is kap, annak pedig mindkét ellátása ennyivel emelkedik... 2009. január 1-jétől két évvel tovább kell dolgoznunk, mielőtt nyugdíjba mehetnénk, az új szabályok szerint ugyanis a jelenlegi 38 év helyett legalább 40 éven át kell dolgozni ahhoz, hogy ne csökkenjen az előrehozott öregségi nyugdíj. Ha valaki ennél kevesebb ideig dolgozik, akkor jelenleg – nők esetében – akár 30 százalékkal, férfiak esetében pedig 12 százalékkal is kevesebb öregségi ellátást kaphat... Mivel nőttek a befizetések, így a nyugdíjbiztosító – fennállása óta először – nem volt veszteséges. Annyira, hogy a központi költségvetésből nem is kellett átutalni a törvény által megszabott teljes összeget a nyugdíjbiztosító támogatására – mondta Berényi Sándorné, az ONyF pénzügyi főigazgató-helyettese..

Az elöregedő társadalom instabilitást jelenthet az európai nyugdíjrendszerekben. Számos tanulmány is alátámasztja, hogy azok az országok rendelkeznek a nyugdíjasok számára nagyobb biztonságot nyújtó rendszerrel, ahol a nyugdíjkorhatár magasabb. Az elöregedő társadalmak jelentős problémákkal néznek vagy nézhetnek szembe a közeljövőben, mivel az aktív dolgozók egyre kevésbé tudják fenntartani a nyugdíjrendszert. Az állami szerepvállalás pedig nem növelhető korlátlanul...

...a lakosság elöregedése maga után vonja azt is, hogy egyre fogy a népesség, amit mindössze a bevándorlás tud valamilyen szinten ellensúlyozni, de ez Magyarországon nem jelentős... egyre több hírt lehet hallani a készülődő kisebb-nagyobb nyugdíjreformról. E nélkül ugyanis nem lehet tartós javulást elérni ebben a helyzetben. A reformok nagy része a korhatár emeléséről, és a járulékterhek növeléséről szól... Magyarországon ha a korábbi adatokat hasonlítjuk össze, akkor bizony a járulékok 1996 óta összességében csökkentek, ugyanis egyre kevesebbet fizetnek a dolgozók után a munkáltatók. Emellett minden évben emelkedik a nyugdíjasok aránya, és a kifizetett nyugdíjak összege is... a környező országokhoz képest itt az egyik legmagasabb a nyugdíjak jövedelmekhez viszonyított aránya... az uniós tagországok közül a dán, brit, ír és a svéd nyugdíjrendszer van a leginkább jó helyzetben... Belgium a magán-nyugdíjrendszerek térnyerési miatt könyvelhet el magának jelentős sikereket... az állami rendszereket egyre inkább váltják fel az egyéb megoldások szinte minden országban...

A január 1-jétől bevezetendő új nyugdíjszámítással átmenet nélkül térnek át a bruttó keresetről a nettó alapulvételére, ami átlagosan 8 százalékos nyugdíjveszteséget jelent. A szakszervezetek tiltakoznak, a kormány elszánt a nyugdíjkorhatár emelésére is

.a későn ébredő szakszervezetek azonban most kezdtek támadást a változtatások ellen... A kormány arra kíván ugyanis ösztönözni, hogy a dolgozók minél tovább maradjanak a munkaerőpiacon... idő előtt nyugdíjassá válók emellett válaszút elé állnak januártól: ha nyugdíj mellett dolgoznak, s keresetük több lesz a minimálbérnél, fel kell függeszteniük az ellátásuk folyósítását... Kemény viták kereszttüzében formálódnak a fegyveres és rendvédelmi dolgozók új nyugdíjszámítási szabályai. Úgy tűnik, a kormány némileg meghátrált, mert miután az egyenruhások hírül vették a kedvezményeik megvonását is tartalmazó módosítást, több ezren nyugdíjba mentek...

Ahogy csökken a népesség száma, egyre kevesebben tudnak nyugdíjjárulékot fizetni, miközben a nyugdíjasaink száma folyamatosan nő. Ezt már nem lehet annyival elintézni, hogy megnöveli az állam a járulék összegét, mert ez már így is jelentős összeget tesz ki. De lássuk, hogy miért is kell ennyit fizetni...

... a rendszerváltás után szembesültek azzal a problémával, hogy az addigi nyugdíjrendszer nem követi sem a népességi, sem a gazdasági környezet változásait. Korábban a nyugdíjakról teljes egészében az állam gondoskodott, és a nyugdíjat a munkában töltött évek, és nem a befizetések alapján állapították meg. A nyugdíjkorhatár alacsony volt, gyakori volt a korkedvezményes nyugdíjazás is... reformokba kezdtek... megemelték a nyugdíjkorhatárt, és meghosszabbították a szükséges nyugdíjjárulék fizetési időtartamot... második pillért vezetett be nyugdíjjárulék függő, tőkefedezeti egyéni számlákkal... bevezettek harmadik és negyedik pillért is, ezek már önkéntes alapon működtek... a magyarországi népesség 2006-ban 10,1 millió fő volt, 2050-re 8,9 millió fő lesz. A 65 felettiek aránya a 65 év alattiakhoz képest 2006-ban 22,7 volt, ezzel szemben 2050-re 48,3-es arányt várnak a szakemberek... az állam ilyen célra fordított kiadásai a 2006-os GDP 10,4 %-át adják, miközben 2050-re ez 17,1 %-ra fog emelkedni...

Aválság kezdetét 2010-re jósolja az EU és egy magyar lap közös kutatása

Magyarországon egy év alatt 27 ezerrel csökkent a 20 éven aluliak száma, a 60 éven felülieké viszont 12 ezerrel nőtt. Így 205-re a 60 évnél idősebbek 2,85 millióan lesznek, a teljes lakosság pedig 8 millióra fogy - idézi a Magyar Nemzet az Európai Unió időskutatási programjának megállapítását. A lap által megszólaltatott közgazdász szerint viszont már 2010-től összeomolhat az ellátórendszer, akkortól, amikor nyugdíjba mennek a Ratkó-korszak gyermekei. 1949 és 1953 között a mostani arányokhoz képest kétszer több gyerek született - írja a lap.

A Birmingham Midshires kutatása szerint megdöbbentően kevesen, a nyugdíjazás előtt álló lakosság mindössze 15 százaléka gondolja úgy, hogy az állami nyugdíj elégséges lesz számára a nyugdíjas évekre.

Az 55 év felettiek legnagyobb része magánnyugdíjpénztári megtakarítás nélkül fejezi be munkáját... az alapnyugdíj jelenleg 87,30 font (32 ezer forint) hetente... a 30 év felettiek körében mindössze 49 % tesz félre a nyugdíjas évekre, míg 24 % egyáltalán nem takarékoskodik...

Öregszünk és egyre kevesebben vagyunk. Két olyan probléma, amelyek fellett nem érdemes elsiklani senkinek. Főleg akkor nem, ha nyugdíjas éveinket kellő anyagi biztonságban szeretnénk eltölteni. Ugyanis az előbb említett két ok, nem csak nemzetgazdasági, de az egyén szintjén is égető probléma, amelynek orvoslásához nem elég a havi minimális összeggel működtetett magánnyugdíj-pénztári számlánk. Ehhez már jóval többet kell tennünk!

...Hazánkban 2025-re 40 %-al megnő a 65 év felettiek száma, vagyis több, mint minden ötödik honfitársunk 65 év feletti lesz... a nyugdíjkiadások elérik a GDP 15 %-át, ez 5 %-os növekedést jelent a mai kiadásokhoz képest... veszélybe kerülhet a gazdasági növekedés is, mert a munkaképes korú népesség száma csökken és az idősek potenciálisan kevesebbet takarítanak meg.  A kevesebb megtakarítás pedig kevesebb, a termelékenységet növelő beruházásokhoz lehet elég... a probléma még itt nem ér véget, ugyanis 2005 és 2020 között várhatóan 600 ezerrel fog csökkenni az aktív korúak száma, ha nem sikerül javítani a foglalkoztatottságon... járható út lehet a nyugdíjkorhatár emelése... a napokban meghozott politikai döntés értelmében 2010-től évente egy hónappal emelkedne a nyugdíj korhatár... a várható élettartam emelkedésével párhuzamosan kellene emelni a jelenlegi 62 éves korhatárt... 3 évente fél évet, azaz éppen dupla sebességet jelentene... 2020-ra 64-65 év, 2050-re 68-69 év lenne a törvényes nyugdíjkorhatár... ez azonban csak hosszabb távon jelent megoldást... gyorsabb és jelentősebb hatás pl. a "csökkentett nyugdíjjal", ill. tb-járulék emeléssel és szélesítéssel lehetne elérni... megoldsá lehet még a termelési hatékonyság növelése is... egy megfelelő befektetői klíma megteremtése és az öngondoskodás jelentőségének fokozott hangsúlyozása... ez utóbbi az, amely valóban megnyugtató megoldást jelenthet az egyén számára... a hagyományos felosztó.kirovó rendszer a csökkenő aktív népesség és az elöregedő társadalmo hatására, egyre kevésbé tudja felvállalni a mindenkori nyugdíjasok megfelelő ellátását. Ennek egyenes következménye lesz, illetve lehet, a csökkenő nyugdíjak és az emelkedő nyugdíjkorhatár... itt kell kiemelni az öngondoskodás fontosságát... egyáltalán nem gondolnak a nyugdíjas évekre, vagy ha gondolnak, akkos is viszonylag kevés összeget tesznek félre havonta... pedig azt látni kell, hogy havi 2-3 ezer forint megtakarításból nem sok nyugdíjra számíthatunk...

Nemrég hozták nyilvánosságra a Világbank legújabb jelentését, amely Kelet-Európa elfogyó-elöregedő népességével foglalkozik. 2025-re Magyarország lakossága csaknem 8 százalékkal lesz kevesebb, és a 65 év felettiek száma 40 százalékkal megnő. A Világbank megkondította a vészharangot: az érintett országokat cselekvésre szólítja fel, illetve figyelmezteti őket, hogy gazdaságilag és szociálisan is nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha nem lépnek idejében.

... Magyarországon az 1989 óta eltelt 18 év alatt komoly politikai és gazdasági átalakulás ment végbe. Természetesen a 2004-es EU-csatlakozás kulcsfontosságú volt, azonban Magyarország további felzárkózása Európa többi országához csak úgy lehetséges, ha megküzd egy másik átalakulás kihívásaival – csökkenő és elöregedő népessége problémájával... A korábbi szocialista országok lakossága 400 millió, és ez a népesség egyre inkább elöregszik. Mind a 27 érintett országban jelentősen magasabb lesz a 65 év felettiek aránya 2025-re, mint amennyi a századfordulón volt. Az előrejelzések szerint a következő két évtized során a teljes népességszám majdnem 24 millióval fog csökkenni: Oroszország például 17 millió főt, Ukrajna 12 milliót veszít. Ezek drámai előrejelzések, de ami valóban egyedivé teszi a helyzetet az az, hogy Magyarországnak és keleti szomszédainak sokkal nehezebb lesz megbirkóznia a népesség öregedésének hatásaival, mint nyugati szomszédainak, mert az időseket ellátó intézmények kifejlesztésével is foglalkozniuk kell... 2025-re Magyarország elveszíti népessége 8 százalékát, 40 százalékkal megnő a 65 év felettiek száma, vagyis a magyor több mint húsz százaléka 65 év feletti lesz. Ha ezt a változást nem kezelik megfelelő hatékonysággal, akkor olyan csapást mérhet a gazdaságra, amely letaszítja hazánkat a nyugat-európai gazdaságok felé ívelő konvergenciapályájáról... Az egészségügy – de különösen a megváltozott képességű idős népesség hosszú távú gondozása – képviseli a másik jelentős pénzügyi kihívást. Ezeknek az időseknek az ellátása – akiknek a száma 2025-re egyharmadával több lehet Magyarországon, mint ma – nagyon költséges lesz, ha a gondozást kórházak vagy intézmények végzik...

Ha nyugdíjról van szó, alapvetően két gondolat az, amely megfordul a fejünkben: "hol van az még", illetve "még néhány év és nem tudom, mi lesz". Egyik gondolatmenet sem a leghelyesebb irány, ha nyugdíjas éveinket nem egy lakóautóban, vagy sátorban akarjuk eltölteni, kivéve persze, ha éppen szokásos évi európai körutunkon járunk. Mi lehet a titok nyitja? Mit csinálnak külföldön másképp, és mi mit tegyünk, hogy tudjuk a választ a címben elhangzott kérdésre? Bonyolult probléma ez, de a megoldás lehet egyszerű is, ha...

...hogyan lehetséges az, hogy a német nyugdíjasok nagy része ezüstéveiben a világot járja, addig a hazai nyugdíjasoknak munkát kell vállalniuk... most vagy minden 60 év feletti német állampolgár milliomos, vagy - ami valószínűbb - már időben gondoltak arra, hogy "miből élnek majd nyugdíjasként"... a titok nyitna az öngondoskodás... minél korábban, rendszeresen, egy bizonyos összeget meg kell takarítani és azt okosan kell befektetni... atz idő folyamán felhalmozódnak és nyugdíjas éveinkben biztosítanak egyolyan jövedelmet, hogy ne miből, hanem a mire (költsem) kérdésre kelljen választ keresnünk... fontos minél előbb elkezdeni, ekkor egy kisebb összeget is elég félre tennünk, míg ez az összeg természetesen nő, ahogy egyre később jut eszünkbe az öregkorunk... míg hazánkban 40 éves koruk környékén kezdenek el gondolkodni az emberek... addig Angliában előbb kezdenek el a huszonéves fiatalok nyugdíjra gyűjteni, mint lakásra... az amerikai lakosság 74 %-a úgy gondolja, hogy már 30 éves (!) kor alatt el kell kezdeni a pénzügyi felkészülést... a legelső és legfontosabb lépés elhatározni, hogy egy boldog és nyugodt öregkor reményében, mikor már tényleg csak a hobbinknak és a családunknak szeretnénk szentelni időt, elkezdünk takarékoskodni...

Egy felmérés alapján úgy tűnik, egyre több fiatal gondolkodik előre, s egyre korábban kezdik meg az előtakarékoskodást a nyugdíjas évekre.

... amerikai... 18 és 24 év közötti fiatalok közel 40 százaléka, és a 25-34 évesek 60 százaléka nyilatkozott, hogy figyelmet fordít arra, hogy legyen elégséges megtakarítása a nyugdíjas évekre... a 18-24 éves korcsoportba tartozók 40 százaléka 2006 során megtakarított, s 89 százalék pedig 2007-ben is tervez félretenni... a 25-34 évesek között 2006 során 70 százalék előtakarákoskodott, s 85  százalék tervezi ugyanezt megtenni idén... a 18 és 28 évesek között a nyugdíjas évekre történő takarékoskodás megkezdése átlagosan 24 éves korban történt...

... többséggel szavazta meg tegnap a német parlament alsóháza a nyugdíjkorhatár-emelésről szóló, korábban sokat vitatott törvénytervezetet... 2012 és 2029 között fokozatosan 67 évre emelik a mostani 65 éves nyugdíjkorhatárt... gyakorlatilag ez egyet jelent a nyugdíj összegének csökkentésével... a változás elsőként az 1947-es korosztályt érinti majd, ők a 65. születésnapjuk után egy hónappal mehetnek csak nyugdíjba... a törvényt necsak a szakszervezet és a baloldal, de a CSU is bírálta, bár az alapproblémával mindenki tisztában van: ha a demográfiai trend nem változik, 2030-ban már minden harmadik német nyugdíjas lesz... a várható élettartam viszont egyre nő, a munkás évek után akár 15-20 évig is prímán élnek az emberek... ezt pedig az államkassza nem tudja finanszírozni (ellentétben Bismarck korával, amikor a nyugdíj hetvenéves kortól járt, az átlagéletkor viszont 45 év volt)... két lehetőség van... emelik a nyugdíjjárulék összegét, ami tovább drágítaná a munkabért, és minden bizonnyal a munkanélküliség növekedéséhez vezetne... másik megoldás a korhatár növelése vagy az állami nyugdíj csökkentése, az állampolgárok rászoktatása arra, hogy saját megtakarításokkal maguk is gondoskodjanak időskori megélhetésükről... a német kormány évek óta ezt az irányt próbálná erősíteni...

Január elsejétől lehetőség nyílik arra, hogy az úgynevezett előtakarékossági számlán  gyűjtögessük a pénzt a saját nyugdíjunkra. A nyugdíjrendszer negyedik pilléreként emlegett számla az öngondoskodást helyezi előtérbe, amelyhez az állam adójóváírás formájában nyújt támogatást. 

... a nyugdíjrendszer negyedik pilléreként vált közismertté... előtakarékoskodás keretében elhelyezett összeg a nyugdíjba vonulást követően használható fel, addig ezeken a számlákon lehet a saját megtakarításokat gyűjtögetni... számlanyitással egyidejűleg legalább ötezer forintos befizetés teljesítését vállalja... előtakarékossági számla gyakorlatilag három részből, a nyugdíj pénzszámlából, az értékpapírszámlából és a letéti számlából áll. Pénzszámlát önmagában nem, csak az értékpapírszámlával, a letéti számlával, vagy mindkettővel együtt lehet majd kötni. Ugyanez igaz fordítva is. Az értékpapírszámlához és a letéti számlához mindig kapcsolni kell egy pénzszámlát is... a kamatadó elkerülésére is lehetőséget ad. A törvényjavaslat szerint ugyanis 2007 után az már kamatadó mentesen juthat megtakarításához aki legalább három éve nyitotta meg számláját. Természetesen az adó elkerüléséhez nyugdíjba kell vonulni...